
A kávézás feltalálása Eredetére nézve sok legendát ismerünk, a magát leginkább tartó történet a XIV. századra teszi a kávé felfedezését. E szerint egy jemeni vagy etióp pásztor észrevette, hogy ha a kecskéi egy bokor piros bogyós termését legelik, akkor sokkal élénkebbek a nap folyamán, mint egyébként. A bogyókat elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek, akik forró főzetet készítettek a bogyókból, s ezzel tartották ébren magukat az éjszakai imádkozások ideje alatt.
A kávét a Kelet-Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken és Új-Guineában termelt Coffea arabica és a Nyugat-Afrikából vagy Indonéziából származó Coffea robusta magjából, a babkávéból készítik pörköléssel.
Hosszú az út a magtól az italig. Az első lépés a szüretelés, amit kizárólag kézi erővel végeznek, és csak a piros, érett bogyókat szedik le. Ezt követően száraz illetve nedves eljárással megtisztítják és megérlelik a kávészemeket. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amit folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Ekkor történik a kávé minőségi besorolása, mivel csak a pörkölés után állapítható meg, hogy a kávé milyen íz-, aroma- és illatanyagokkal rendelkezik. A rosszabb minőségű kávét sokszor jobb minőségűvel keverik, feljavítják. A megfelelő arányú keverés után vagy pörkölt bab vagy őrölt formában csomagolják. Az őrölt kávé hátránya, hogy felbontás után gyorsan elveszíti az aromáit, így lehetőleg babkávét vásároljunk és mindig csak annyit daráljunk le, amennyire szükségünk van.
A kávészemekből pörkölés után gőzzel és meleg vízzel kivonják az oldható anyagokat. Az oldatokat betöményítik, majd fagyasztva szárítják. Ebben az utóbbi folyamatban a vizet nagy vákuum alatt távolítják el a fagyott oldatból. A maradék a szilárd kávékivonat. A kávé ízesítőanyagait még a vízgőzös kezelés előtt kivonják és félreteszik. Mielőtt a kávét - oxigénmentes légkörben, nitrogén vagy szén-dioxid alatt - becsomagolnák, az ízesítőanyagokat újra a kávéhoz adják.
A koffein stimulálja az agykérget. Nagy mennyiségű koffein gátolja a foszfo-diészteráz enzimet, és befolyásolja a neuronok tüzelését.
Ellazítja az apró hörgők, az epevezeték, a gyomor- és bélrendszer, az érhálózat egy részének síma izmait, és felgyorsítja az anyagcserét.
A koffein olyan drog, amely természetes körülmények között, egyes növények leveleiben keletkezik. Viszont mesterséges úton is elő lehet állítani, amelyet egyes élelmiszerekhez hozzáadnak. Azért nevezzük a koffeint drognak, mivel a központi idegrendszerre fejti ki hatását, növelve éberségünket. A koffein a legtöbbünknél átmeneti energiát szolgáltat és fokozza kedélyállapotunkat. A koffeint megtalálhatjuk a teában, kávéban, csokoládéban, néhány alkoholmentes italban, fájdalomcsillapítóban. Eredetileg keserű íze van, viszont a legtöbb koffeintartalmú italban ezt mégsem érezzük, mivel a feldolgozási folyamat során próbálnak minél jobb ízt adni neki. Ezt elérhetik még cukor, illetve mesterséges ízek hozzáadásával is. Napjainkban leginkább a kávéval, energiaitalokkal visszük be szervezetünkbe, de a testünkben nem raktározódik el. Hatását körülbelül 6 órán keresztül érezhetjük.
Milyen gyorsan hat a kávé? Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 percen belül az egész test szöveteiben kimutatható a koffein. Koncentrációja 20-30 perc múlva éri el a maximumot, és körülbelül 3-6 óra múlva, terhes nők esetében még lassabban csökken a felére.
A koffeint oldószerrel vonják ki a kávéból. Régebben klórozott szénhidrogéneket használtak oldószerként (ezek hasonlítottak a vegytisztítók oldószereihez), de egyre inkább áttérnek a nagy nyomás alatt tartott szuperkritikus szén-dioxidra. Ez nem mérgező és nem módosítja az ízt.
A kólákba teszik. A világ legdrágább kávéja kb. 16.000-20.000 Ft-ba kerül csészénként, talán pont emiatt nem túl ismert nálunk, de még külföldön sem árulják minden kávézóban. Ha arra gondol kedves Olvasó, hogy ez biztos egy igen különleges kávéfajta, ami csak néhány országban terem meg, igaza van, de nem ez a titka. |
|